Műanyag újrahasznosító mosóvezetékekből származó szennyvíz kezelési folyamata

Szennyvíz innen műanyag újrahasznosítás A mosás a műanyag-újrahasznosítási és -regenerálási folyamat egyik fő szennyező forrása, amely elsősorban a hulladék műanyagok tisztításából, szétválasztásából és nedves zúzásából származik. A szennyvízben lévő szennyező anyagok koncentrációja szorosan összefügg a nyers hulladék műanyagok jellemzőivel. Vegyes, alacsony minőségű anyagok esetén, amelyek jelentős mennyiségű szennyeződést, például papírt és talajrészecskéket tartalmaznak, a szennyvízképződés elérheti a 10 tonnát hulladék műanyagonként. A tisztítási és zúzási szakaszok során keletkező szennyvíz magas szerves anyag- és szuszpendált szilárdanyag-tartalommal rendelkezik, a kémiai oxigénigény (KOI) elérheti a 2000 mg/l-t, a szuszpendált szilárdanyag-tartalom (SS) pedig az 500 mg/l-t.

Ezzel szemben az importált elsődleges és másodlagos műanyag pelletek használata gyakran szükségtelenné teszi az intenzív előkezelést. Még ha tisztításra is van szükség, a szennyvízképződés jelentősen alacsonyabb, körülbelül 2 tonna nyersanyagonként, viszonylag alacsony szennyezőanyag-koncentrációval. Ezekben az esetekben a KOI jellemzően 500 mg/l, a szilárd halmazállapotú anyagok pedig 200 mg/l körül mozognak.

A biokémiai kísérletek azt mutatják, hogy a különböző nyersanyagokból származó szennyvíz jelentős eltéréseket mutat a biokémiai jellemzőkben, és általában gyenge biológiai lebonthatóságot mutat. Megfelelő kezelés nélkül a szennyvíz komoly környezeti kockázatot jelenthet.

A szennyvízminőség jellemzői

A műanyagmosási folyamat során keletkező mérnöki szennyvíz a következő főbb jellemzőkkel rendelkezik:

1. Magas szerves szennyezőanyag-tartalom:

A szennyvíz jelentős mennyiségű szerves szennyező anyagot tartalmaz, például szerves aminokat, kémiai oxigénigényt (KOI) és biokémiai oxigénigényt (BOI5), amelyek elsősorban a műanyaghulladékok felületén található maradványokból származnak. Ezen szennyező anyagok összetett összetétele megnehezíti a kezelést.

2. Jó biológiai lebonthatóság:

A szennyvíz BOI5/KOI (B/C) aránya körülbelül 0,30, ami általában megfelel a biológiai tisztítás követelményeinek. A hatékony biooxidációs tisztításhoz azonban olyan paraméterek módosítására van szükség, mint a pH, a hőmérséklet, a vízminőség és az áramlási sebesség.

3. Magas szilárd szennyeződés-tartalom:

A szennyvíz nagy mennyiségű szilárd szennyeződést és lebegőanyagot tartalmaz, ami előkezelést tesz szükségessé.

4. Komplex vegyület összetétele:

A szennyvíz számos vegyületet tartalmaz, amelyek közül néhány mérgező lehet és gátolhatja a mikrobák növekedését.

5. Jelentős ingadozások a vízminőségben és -mennyiségben:

Ehhez a szennyvíztisztító rendszernek nagy alkalmazkodóképességgel kell rendelkeznie a minőség és az áramlási sebesség változásainak kezelésére.

Szennyvízkezelési folyamattervezés

A projekt szennyvizében található főbb szennyező anyagok két kategóriába sorolhatók:

1. Szuszpendált szilárd anyagok (SS)

2. Szerves szennyező anyagok (beleértve a KOI-t, a BOI-t és a színt)

Az újrafelhasználási követelményeknek megfelelően csak az SS eltávolítása szükséges. A kezelési folyamat egy kétlépcsős szűrőrendszert foglal magában:

1. Merülő típusú mikroszűrő:

Ezt a módszert a szilárd szennyeződések nagy részének eltávolítására használják.

2. Kombinált víztisztító:

Ez a lépés tovább távolítja el a finom szuszpendált részecskéket.