A textil-újrahasznosító ipar a “downcycling” (szigetelés/rongyok) helyett a “körforgásos” (rostról rostra) eljárásról vált. Ez az elmozdulás radikális változást igényel az aprítási technológiában. Egy rongyokat gyártó gép nem tud alapanyagot előkészíteni egy kémiai depolimerizációs reaktorhoz. Ez az útmutató a modern textil-újrahasznosításhoz szükséges előfeldolgozási innovációkat vizsgálja.
Kapcsolódó felszerelés: textilhulladék egytengelyes aprító.
1. Az alapanyag-hiány: Pehely vs. Forgács
Mechanikus újrahasznosítás (fonás)
- CélTartsa meg a maximális szálhosszt (>15 mm).
- Technológia: Garnett stílusú egytengelyes aprítók tépőcsapokkal.
- Innováció: Lágyindítású, nagy nyomatékú hajtások amelyek alacsony sebességgel (<60 fordulat/perc) gyengéden széthúzzák az anyagokat, hogy minimalizálják a szálak törését és a súrlódási hőt (ami megolvasztja a poliésztert).
Kémiai újrahasznosítás (depolimerizáció)
- CélA kémiai reakció felületének maximalizálása.
- KövetelményEgyenletes, sűrű “forgácsok” (pl. 10 mm x 10 mm). A szöszök “áthidalódást” okoznak a tartályokban, és úsznak az oldószerekben.
- Technológia: Dupla vágású granulátorok. Egy “guillotine” rotorral ellátott másodlagos granulátor precíz négyzetekre vágja az előaprított textíliát, így a térfogatsűrűség 40 kg/m³-ről 150 kg/m³-re nő.
2. Automatizált válogatás (NIR)
Nem hagyatkozhatsz a ruhacímkékre (azok gyakran tévesek).
* Innováció: Hiperspektrális NIR kamerák az aprító bevezető szállítószalagja fölé szerelve.
* Funkció: Ezredmásodpercek alatt érzékeli a pontos poliészter/pamut arányt (pl. 60/40 vs 50/50).
* AkcióA légsugarak elterelik a nem megfelelő anyagokat (pl. a pamutkötélben lévő teljesen nejlon anyagokat), mielőtt azok az aprítóba kerülnének.
3. A “nehéz rész” problémája: Cipzárak és gombok
A cipzárak (sárgaréz/alumínium) és a gombok (hőre keményedő műanyag) tönkreteszik a finom aprítópengéket.
* Régi módszerKézi eltávolítás (túl drága).
* Új módszer: Kalapácsmalom felszabadulás.
* Az 50 mm-es előaprítás után a textíliát egy nagy sebességű kalapácsos malmon vezetik át.
* Az ütés széttöri a gombokat és leválasztja a cipzárakat az anyagról.
* Egy folyásirányban Örvényáramú elválasztó és Cikcakk levegő osztályozó majd távolítsa el a nehézfém/műanyag töredékeket, így tiszta rostot kap.
4. Porvédelem: A mikroszálas anyagok veszélye
A poliészter mikroszálak robbanásveszélyesek (Kst > 0) és légzési veszélyt jelentenek.
* Innováció: Negatív nyomású vágókamrák.
* Az aprító rotorja vákuumzáras házban található.
* A port elszívják a forrásnál (a vágási pont), ahelyett, hogy hagyná, hogy belebegjen a szobába.
* Ez javítja az érzékelő megbízhatóságát (nincs por az optikai lencséken) és megakadályozza a színek keresztszennyeződését.
Következtetés
A textil-újrahasznosítás jövője nem csak a “felaprításról” szól – hanem frakcionálás. Egy általános célú aprítógép vásárlása a kifinomult textil-visszanyeréshez gyakran inkonzisztens alapanyagot és gyenge továbbfeldolgozási hozamokat eredményez. A gyártósort az adott végtermékhez kell igazítani: rost (mechanikai) vagy monomer (kémiai).
Referenciák
[1] “Újrahasznosított anyagok útmutatója (GRS-202)”,” Textilcsere. Útmutató az újrahasznosított anyagokhoz (GRS-202)
[2] “Automatizált válogatási technológiák” Nemzetközi Újrahasznosítás. Automatizált válogatási technológiák
